A legérthetőbb példák a konkrét, életből vett példák. Ráadásul ha személyessé is teszem, akkor mindenkinek jobban érthetőek.
Az előző poszt az Állami Diákbiztosításról szólt. Úgy hozta az élet, hogy kedvenc gyermekem alaposan belerúgott az asztalba és eltörte a legkisebb lábujját. Na, ez épp szakmába vág, jelentsük be az előbb említett állami biztosításra. Egy magyarázó adat még a továbbiak előtt: Mifelénk 220 forint egy gombóc fagyi… Nos, a csonttörésért kapott összegből, 13,6 gombóc fagyit kaphat fájdalomdíjként a “beste kölyke”.
Persze, pont egy biztosítással foglalkozó apa gyerekének ne lenne saját balesetbiztosítása??!!! Naná, hogy van ilyen és a csonttörésért járó összegből az előbbiek mellé vehetnénk még 227,2 gombóc fagyit is, amiből akár az egész osztály elmehetne fagyizni…
Így már érthető, hogy miért ne dőljön hátra a szülő elégedetten, hogy “hiszen biztosítva van az állami biztosításban a gyerek!!”???