Avagy: Amikor rádöbbensz, hogy sz@rban vagy!!….
A történet a következő: Adott egy vállalkozó ügyfél, aki KATA-san adózik. Aki nem tudná, ez azt jelenti, hogy a bevételtől függően 50 vagy 80 ezer forint körüli összeget fizet be havonta a NAV felé, cserében nem kell gyűjtögetnie a számlákat, könyvelni a kiadásait. A gazdaság “kifehérítése” céljából vezették be ezt az adózási formát, főleg kisvállalkozók élnek vele.
Tehát maradjunk vállalkozónknál, aki amúgy építőiparban tevékenykedik, eléggé balesetveszélyes foglalkozást űz. Amikor rákérdezek, hogy rendelkezik-e legalább egy “belépőszintű” balesetbiztosítással, ezt a választ kapom: Természetesen!
Megvizsgálva a meglévő biztosítást az derül ki, hogy egy csonttörés esetén 10 ezer forintot fizet, egy maradandó baleseti egészségkárosodás (baleseti rokkantság) esetén pedig 3 milliót.
Ez bizony alig több a semminél!!
Miért mondom ezt? A megértéshez térjünk vissza a KATA-hoz! A havi 50 ezer forintot fizető vállalkozó (mint ahogy a példánkban szereplő is…) ha táppénzre megy (mert mondjuk munkavégzés közben balesetet szenved el és megsérül) 30 ezer forintot kap táppénzre.
Ismételjük meg nyomatékosan! Harmincezer… Számokkal hangsúlyosan:
30.000.- forint…
Amikor derék vállalkozónk havonta átlagosan 5-600 ezer forintot vitt haza eddig, a lábadozás alatt nem keresett semmit, ezért nagyon hamar rádöbbent a bevezetőben említett megállapításra…
…és akkor jöjjön a “kegyelemdöfés”:
- Ennyi pénzből (30 ezer forint éves díj…) már igen-igen elfogadható balesetbiztosítás köthető, ami egy törésre már 100 ezer forintot fizet, rokkantságra pedig max. 18 milliót...
- …és csak 8 ezer forinttal kerül többe, mint a meglévő biztosítás (ami ugye törésre 10 ezret, rokkantságra 3 milliót fizet)!