Biztosítás – Melyik, mire? (2. rész)

Személybiztosítások

Az előző részben végigvettük a vagyonbiztosításokat, vagy legalábbis a legfontosabb tudnivalókat róluk. Ismétlésképpen: Azért írtam ezeket le, mert azzal szembesültem: Az “átlagember” gyakran nincs tisztában azzal sem, hogy milyen biztosítást adtak el neki… Persze, megkérdőjelezhető az értékesítés szakmaisága is ilyen esetben, éppen ezért bővítsük az ismereteket!

Mindenek előtt tisztázzuk a “baleset” fogalmát! A baleset VÁRATLANUL fellépő, FIZIKAI behatás következménye. Vagyis az illusztrációként választott képen szereplő valószínűleg nem szándékosan akart elesni, minek következtében a lábát törte. Vagyis VÁRATLANUL, a fizikai behatás eredményeként tört el a lába. Ez baleset.
Egy jó balesetbiztosítás tartalmaz ilyen kiegészítőket: BALESET MIATTI kórházi napi térítés, BALESET MIATTI műtéti térítés, stb… A kulcsszó itt a “Baleset miatti”! Azért hangsúlyozom ezt, mert itt szoktak félrecsúszni a dolgok! Nagyon sok megkeresést kapok, hogy “épp kórházban fekszem tüdőgyulladással és kapok-e ezért térítést a biztosítómtól?” – Sajnos nem – a válasz. Mégpedig azért nem, mert a BALESETbiztosítás nem szól a tüdőgyulladásra, hiszen az jöhet ugyan váratlanul, de nem valószínű, hogy fizikai behatásra…
Alapszabály: Akkor jó egy balesetbiztosítás, ha a maradandó baleset miatt egészségkárosodásra magasabb összeget fizet, mint a baleseti halálra!
Mikor van “rossz” balesetbiztosításod? Amikor “alibi” biztosítást kötsz! Az alibi-biztosítás általában fillérekbe kerül, ám amikor bekövetkezik a baj, alig van szolgáltatás… Erről írtam már ITT. … meg ITT IS! Megnyugtatás: Egy normális balesetbiztosítás sem megfizethetetlen! Erről meg ITT ÍRTAM.

A legtisztább játékszabályú életbiztosítás! Ha a szerződés tartama alatt meghalsz (bármilyen okból), pénzt kap az általad megjelölt kedvezményezett (házastárs, gyermek, anya, apa, bárki…)

Persze!

Az én sírom körül sírjanak, ne vigadjanak!

Ez a legáltalánosabb, legbugyutább kifogás, amikor szóba kerül ez a biztosítási forma, amitől – magunk között szólva – a falra lehet mászni – egyrészt.
Másrészt: Azonnal kialakul egy kép a partnerről… Mert a “családszerető”, “gondoskodó” szülő címért nem elég napi húsz Life-Coach idézetet posztolni a Facebookra!
Azt mondod durva vagyok? Akkor gondolj bele, hogy csak most ezekben a COVID-os időkben mennyi ereje teljében lévő ember halt meg, hagyott hátra nevelendő gyermekeket, nem éppen erős anyagiak között házastársat. Mi lesz a hiteltörlesztésekkel, ami a lakáson, autón vannak?? Mi lesz a jól menő KATA-s vállalkozó hiányzó bevételei nélkül a családjával???

Ha mindezt végiggondoltad, akkor biztos lehetsz abban, hogy nem csak a fájdalom miatt fognak sírni a koporsód körül, de amikor “elfogy a levegő” gazdaságilag az utódaid körül, akkor majd a fejfádat fogják rugdosni!

Míg az előző esetben a kockázati életbiztosítás az általad megjelölt kedvezményezettnek szolgáltat, addig a megtakarításos életbiztosításoknak a kedvezményezettje általában Te vagy.

Az ilyen biztosításoknak – általában – két nagy csoportja van.

1. Az egyik az un. második generációs (az első a kockázati élet…) életbiztosítás. Ezeknek viszonylag egyszerű a működése: Te fizeted a díjat, amit a Biztosító befektet (általában állampapírokba,,,), az így képződött hozam meghatározott százalékát jóváírják a szerződéseden. Amikor lejár a futamidőd, a felhalmozott pénz megkapod.
2. A másik fajta megtakarításos életbiztosítás a “befektetési életbiztosítás”. Itt a biztosító helyett vagy Te döntesz, hogy milyen alapokba fektessék a befizetett díjadat, vagy rábízod ezt a biztosító alapkezelőjére. Egy biztos: A döntésed következményeit Te viseled! Mert vagy jól döntesz és akkor “koksszá” keresed magad, vagy rosszul és egy olyan alapba fektetsz, ami nem hoz elég hozamot…

Egy netto példával mutatom be a két konstrukció közötti különbséget: Tételezzük fel, hogy 100 forintot fizettél be. Az első változatban feltételezzük azt, hogy kiemelkedően jó hozamot hoztak azok az állampapírok, melyekbe a biztosító fektetett, s a szerződés szabályai szerint a biztosító ennek a hozamnak a 85%-át írja jóvá a szerződéseden. Vegyünk 5%-os hozamot az állampapírokra! Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy az adott időszak végén a befizetett 100 forintod 4,25 Ft-al gyarapodott.

A második esetben Te úgy döntesz, hogy a díjadat az alábbi felosztás szerint fizeted be:
a) 30% megy magyar top vállalatok eszközalapjába,
b) 30% megy indiai top vállalatok alapjába,
c) 40%-a a díjadnak pedig egy vezető alapkezelő eszközalapjába fizetsz be.
Most megnéztem a fenti eszközalapok az elmúlt egy évben (2020.02.28-2021.02.28) így teljesítettek:
a) 2,53%
b) 30,16%
c) 9,59%

A lényeg: a költségek levonása előtt a befizetett 100 forintod a hozamok jóváírása után 113,643 Ft-ot ér.

Nyugdíjbiztosítás az említettek közül bármelyik lehet, de meg kell felelnie a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó előírásokra. pl:

• A megkötéskor érvényes nyugdíjkorhatárig tart a futamidő
• Valamilyen nyugdíj jellegű ellátásban kell részesülni a kifizetéskor.
• Az állam a befizetett éves díj 20%-ig (max. 130 ezer forintig) támogatja a befizetett SZJA-ból a megtakarítást.
• Ha a futamidő lejárta előtt kíván hozzáférni a szerződő a pénzéhez, akkor a kapott adójóváírást büntetőkamatokkal sújtják és vissza kell fizetni.

A fentiek szerint nagyon könnyen lehet érvelni a hozam oldalán a biztos 20%-os hozammal!

A manapság legaktuálisabb termékek… Két csoportra lehet osztani:

1. Összegbiztosítások
2. Szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások

Az első csoport az egyszerűbb, itt az a szabály, mint a kockázati életbiztosításoknál: Ha sor kerül a – szakszóval – biztosítási eseményre (magyarul: pl. kórházba kerülsz…) akkor a szerződésben meghatározott összeget kapod kézhez. Gyorsan szögezzük le: Ebben az esetben BÁRMILYEN OK miatt kerülhetsz pl. kórházba, fizetni fog a biztosító! Vagyis, ellentétben a balesetbiztosításokkal, szolgáltatásra vagy jogosult a példaként említett tüdőgyulladás esetén is.

A jó hír az, hogy ha van baleset-, illetve betegségbiztosításod is akkor egy baleset miatti kórházi kezelés esetén MINDKÉT biztosításod “csenget” 🙂 …

A második csoport (szolgáltatásfinanszírozó) esetében ellátást kapsz. Soron kívül, várólistát kikerülve, azonnal (de 2-5 napon belül biztosan).
Engedtessék meg nekem, hogy megint utaljak a COVID miatti magyar egészségügyi helyzetre! Amíg az állami ellátásnál halasztanak minden halasztható műtétet, kezelést, addig az ilyen biztosítással rendelkezők – általában magán egészségügyi szolgáltatóknál – azonnal ellátásra kerülnek. Ugye nem mindegy, hogy pl. egy kezdődő tumor esetében 2 nap, vagy 6 hónap múlva kerül valaki CT vizsgálatra?!

Nagyjából ennyit kell alapfokon érteni a dolgokhoz, hogy eldönthessük: Azok a biztosítások, melyekkel rendelkezünk mire jók, illetve mire lehet szükségünk még…